Karnevál van. Kölnben, Rióban, New Orleansban. Budapestet is elérte a farsangolás időszaka.
Pont emiatt, bármilyen boltba megyek be, legyen az drogéria, könyvesbolt vagy ABC, mindenhol előre gyártott 100% poliészter jelmezekkel találom szemben magam, cirka 2500-5000 ft-ért. A jelmezek teljesen műanyagnak néznek ki, mert hát ugye azok is.
Anno boldogult gyermekkoromban kétféle jelmez létezett: az otthon készített és a drága, színházi minőségű kölcsönzött. A jelmezversenyen - mert volt ilyen is - csak az előbbi kategória jelmezei vehettek részt. Lényegesen kevesebb volt az egyforma jelmez is, mert ugye a királykisasszonyt Kovács anyuka másképp kivitelezte, mint Szabó anyuka.
Óvodai-iskolai éveim alatt emlékszem, hogy voltam vietnámi kislány, rongybaba, indián, üzbég kislány, cigánylány, meg még ki tudja, hogy mi. Nagymamám varrta a jelmezeim többségét, amiket később a tesóm is hordott.
Balról második a tesóm, üzbég kislányként.
Cowboy, üzbég, erőművész, angyal, balerina cca. 1987.
Egy másik évben tesóm, mint indián és a sok-sok különböző, ötletes jelmez.
